sajtószemle

Mintegy 150 millió fontos költséggel készül megépíteni Nagy-Britannia legdrágább házát Roman Abramovics. A londoni Knightsbridge-ben fekvő ingatlanban többek között nyolc hálószoba, medence és egy moziterem is helyet kap.
Ismét nagy fába vágta fejszéjét Roman Abramovics, aki reményei szerint Nagy-Britannia legdrágább házát építi meg. A brit Daily Telegraph napilap információi szerint az ország harmadik leggazdagabb üzletembere mintegy 150 millió fontot (48,1 milliárd forintot) fog költeni a cím megszerzésére.

A legdrágább brit ház tulajdonosa címre pályázik

A főváros egyik elit környékén, Knightsbridge-ben fekvő ingatlan alapjául két épület szolgál, amelyeket még 1998-ban osztottak fel összesen kilenc különálló lakásra. Roman Abramovics még a 1990-es évek végén vette meg az egyiket ezek közül, majd szép fokozatosan, ahogy a többi piacra került, azokat is felvásárolta, becslések szerint mintegy 20 millió fontért (6,43 milliárd forintért).

A milliárdos az ingatlanok szabadjogát 1,8 millió fontért (578,6 millió forintért) vásárolta meg tavaly szeptemberben, és már be is nyújtotta az átépítés terveit a kensingtoni és a chelsea-i önkormányzathoz.

A Chelsea tulajdonosa igazi palotává kívánja átalakítani a Lowndes téri ingatlanokat, amelynek nyolc emelete közül három földalatti lesz. A tervek között szerepel például nyolc hálószoba, fedett uszoda, gőzszoba, de egy moziterem kialakítása is.

A mágnás ugyanakkor nem kíván hozzányúlni az épületek gyönyörű stukkóihoz, de az épületbelsőkben annál látványosabb változást tervez, mégpedig a saját, fényűző ízlése szerint. "Osztályon felüli berendezést akar, az épület külsejéhez illeszkedő klasszikus viktoriánus stílusban" - nyilatkozta Abramovics egyik közeli ismerőse, hozzátéve, hogy egészen biztos nem jellemzik majd minimalista stílusjegyek az új otthont. "Karnisok, süppedő szőnyegek és súlyos függönyök annál inkább." A mostani csúcstartó egy 80 millió fontos (25,72 milliárd forintos), 10 hálószobás londoni ingatlan, amely idén márciusban taszította le a trónról az indiai Lakshmi Mittal 67 millió fontos (21,54 milliárd forintos) otthonát.

deluxe

A rendőrség a dél-kínai Guangdongban egy olyan üzemre bukkant, ahol külföldi megrendelésre a száműzetésben lévő tibeti kormány lobogóját, a Szabad Tibet zászlaját gyártották.
A furcsa esetről a BBC tegnap adott hírt lapjelentésekre hivatkozva. Most több ezret foglaltak le a zászlókból, s nem zárható ki, hogy néhány szállítmány már külföldre került. A munkások eredetileg nem tudták, hogy milyen lobogókat gyártanak, nem voltak tisztában jelentésével. Csak miután tévéfelvételeken láttak a zászlót tiltakozó Tibet-szimpatizánsok kezében, hívták fel maguk a hatóság figyelmét - írta a hongkongi Ming Pao újság.
Az olimpiai lángot tegnap Phenjanban, Észak-Korea fővárosában vitték a váltófutók, incidens nélkül. A program szerint a láng pénteken érkezik Hongkongba, majd Kína több városát érinti, mielőtt Pekingben fellobbanására nyitják meg az olimpiai játékokat augusztusban.

nol

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök aláírása is szerepel azon az utasításon, amely megbízza a KGB-t a néhai II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet megszervezésével, állítja egy amerikai könyv szerzõje, akivel a Wprost címû lengyel magazin közölt interjút hétfõn.
A szovjet pártvezetés kilenc akkori tagjának, köztük Gorbacsovnak az aláírása található a szovjet titkosszolgálatnak címzett, a merényletre felhatalmazást adó 1979-es feljegyzésen, mondta John O. Koehler egy iratra hivatkozva, amelyre egy varsói archívumban talált rá.
Az 1978-ban megválasztott lengyel pápa szálka volt a szovjet vezetés szemében, mert megingatta a kommunista berendezkedést Lengyelországban. A késõbbi szovjet elnök és kommunista pártfõtitkár Gorbacsov mellett neki tulajdonítanak a legnagyobb szerepet a kelet-közép-európai kommunista rendszerek bukásában.
Az 1979 novemberébõl származó PB-utasításban többek között ez olvasható a Wprost szerint: "Minden lehetséges eszközt fel kell használni annak a politikai átrendezõdésnek a megakadályozására, amit a lengyel pápa indított el, és ha szükséges, a félretájékoztatásnál és a hitelrontásnál nagyobb hatású eszközöket is fel kell használni". Koehler szerint ez a megfogalmazás rejtette a katolikus egyházfõ meggyilkolására szóló megbízást.
Nem tudni, ki bújtotta fel Ali Agcát
Gorbacsovot már korábban is összefüggésbe hozták a merényletettel, a politikus azonban mindig cáfolta az állítást, hogy megbízást adott II. János Pál meggyilkolására.
A pápa súlyosan megsebesült a római Szent Péter téren történt merényletben. A török állampolgárságú támadó, Mehmet Ali Agca 19 évet töltött rács mögött Olaszországban, amikor a pápa nyomatékos kérésére 2000-ben kegyelemben részesítették. Jelenleg több más, korábbi bûncselekmény miatt Törökországban tölti börtönbüntetését.
A merénylet hátterét nem sikerült megnyugtatóan feltárni az Agca elleni perben. Máig több, egymásnak ellentmondó elmélet él ezzel kapcsolatban, némelyik szerint valamelyik nagyhatalom adott megbízást a merényletre, mások szerint iszlamista és nacionalista csoportok.

index

A munkahelyére érve szívinfarktust kapott egy kiskunfélegyházi gépkocsivezető. Mivel kollégái azt hitték, hogy részeg, egy időre magára hagyták, aztán átrakták a Polskija anyósülésére, a városba vitték, és egy kocsma közelében a sorsára hagyták.
Az 53 évesen elhunyt Sz. I. szerdán este még telefonon viccelődött egyik ismerősével, aztán szokásához híven korán lefeküdt. Háromkor csörgött a vekker: felkelt, megmosdott, felöltözött, beült a Polski Fiatjába, és dolgozni indult. 3 óra 29 perckor meg is érkezett, ám alig gurult be a péküzem udvarára, infarktust kapott. Már képtelen volt irányítani autóját, a lassan guruló járművet a kerítés egyik betonoszlopa fogta meg.
Kollégái – mint a rendőröknek elmondták – azt hitték, hogy ittas, ezért hagyták, hátha magához tér. Csakhogy ez másfél óra múltán sem történt meg. Ekkor jött az ötlet, hogy kiviszik a telepről. Negyed hatkor két munkatársa átrakta a még lélegző férfit az anyósülésre. Egyikük a volánhoz ült, a másik a saját autójával követte őket, és a Csongrádi úti Hornyák büféig mentek. Ott hagyták az autót a benne ülő férfival a kocsmával szomszédos ház előtt, táskáját és kulcsait leadták az ivóban, aztán távoztak.
Munkaidejük lejártával visszatértek a büféhez, s mivel Sz. I. még akkor is az autóban ült, bementek kávézni. Aztán újra megnézték a férfit, akinek akkor már alig volt pulzusa. Kihívták a mentőket, de azok már csak a halál beálltát konstatálták, és értesítették az orvost.

mno.hu

A legújabb genetikai vizsgálatokból kiderült, hogy az állatok és a növények az emberiség múltjával kapcsolatos titkok őrzői. Élőlénytársaink genetikai vizsgálatával fény derülhet őseink vándorlásaira, kereskedelmi útvonalaira, a kolonizáció egymást követő hullámaira és még sok másra.
Az emberiség nagyobb felfedezéseinek időpontjai is pontosabban meghatározhatók, például hogy mikor kezdtünk ruhát hordani, vagy mikorra tehető a nagyobb népsűrűségű városokban való élet kezdete.
Madeirát, úgy tűnik nem viharban elsodródott portugál tengerészek fedezték fel elsőként, hanem jóval korábban a vikingek. Ezt az a genetikai vizsgálat támasztja alá, mely szerint a Madeirán élő egerek DNS-e, bár leginkább a Portugáliában élő (és a szigetekre hajóval érkező) rágcsálók genetikai anyagával mutat legközelebbi rokonságot, örökítőanyaguk egy része nagy hasonlóságot mutat a Skandináviában élő egerekkel is.
A Csendes-óceán szigeteinek benépesítésével kapcsolatos kérdéseket sem a porladó ősök genetikai vizsgálatával válaszolták meg a kutatók. A különböző szigeteken gyűjtött patkányszövetminták genetikai vizsgálatából kiderült, hogy két fő patkánycsoport él arrafelé. Az egyik a Fülöp-szigeteken, Új-Guineában és a Csendes-óceán nyugati részén található szigeteken, egy másik pedig keletebbre, sokkal távolabbi szigeteken. A különböző génállományú patkányok megfigyelt elterjedése valószínűleg nem egyetlen, hanem legalább két fő vándorlási hullám eredménye. A csónakokon útra kelő emberek magukkal vitték háziállataikat is. A sertések, csirkék és kutyák vizsgálata tovább pontosította az eredményeket. A térség valóságos főútvonal volt, a szigetvilág felfedezése óriási népvándorlást indított be.
Nagy meglepetést keltett az az egyetlen ősi csirkecsont, amire Chilében bukkantak. Az i. e. 1400-as évekből származó lelet DNS-e a tongai és szamoai ősi csirkék DNS-ével azonos. Komoly, bár egyedüli bizonyíték ez arra, hogy a polinéz utazók ezeket az állatokat legalább egyszer magukkal vitték Dél-Amerikába.
Bár elég nehéz a régi leletekből ősi DNS-hez jutni, mégis egyre több tudós kutatja az állatok és növények örökítőanyagát az emberi történelem pontosítása érdekében.
Az Angliában lévő ősi római gabonatárolókban talált zsizsikek genetikai vizsgálatával a régi kereskedelmi útvonalakkal és a középkori angol gabonatermesztéssel és -tárolással kapcsolatos kérdésekre keresik a választ a kutatók.
Egy svéd genetikus egy afrikai szarvasmarha-genotípust talált spanyolországi bronzkori régészeti területeken. Ez azt sugallja, hogy a Gibraltári-szoroson évezredekkel ezelőtt már komoly, élő állatokra is kiterjedő kereskedelem folyt. A svéd kutatást megelőzően egyes tudósok már észrevették az afrikai szarvasmarha genotípusának a megjelenését a spanyol tehenek körében, de úgy vélték, hogy ezek a mór hódítókkal érkeztek Spanyolországba a VIII. században.
Az emberekkel együtt élő állatok vizsgálata még finomabb részletekről is érdekes információkkal szolgálhat. A fejtetű csak a fejbőrön él, egy közeli faj, a ruhatetű - amely viszont csak a ruhán - pedig minden bizonnyal a fejtetűből fejlődött ki, nem sokkal azután, hogy az ősember új életteret hozott létre ezeknek az állatoknak azáltal, hogy rendszeresen ruhát kezdett viselni. Feltéve, hogy ennek a szokásnak az elterjedése nem tartott sokáig, ha genetikailag meghatározható a két tetűfaj szétválásának az ideje, durván megadható az az időpont, amikor a ruhaviselés általánossá vált. A genetikai eredmények alapján ez körülbelül 72 000 évvel ezelőtt következett be - ezek szerint a ruházat viszonylag új keletű emberi találmány.
A tetvek és az ember közelségében élő egyéb paraziták vizsgálata további titkokat árulhat el. Például megtudhatjuk azt, hogy az ősemberek és a gorillák valószínűleg jóval tovább éltek egymás közelében, mint ahogy azt a kutatók eddig gondolták.
Egy angol kutató a lent kezdte vizsgálni. Ez a növény azért szokatlan a termesztett növények között, mert kétféle terméket is ad: olajat és rostot. Az archeológusok eddig nem tudtak megegyezni abban, hogy melyik terméket hasznosította az ember először, ezért az angol kutató közvetlenül a géneket fogta vallatóra. A sad2-nek nevezett génszakasz vizsgálata feltárta a len genetikai történetét, amiből az derült ki, hogy a sad2 ősi formája a mai olajlen sad2 formájával mutat hasonlóságot. A tipikus rostlen-variánsok csak nemrégiben jelentek meg, úgy tűnik tehát, hogy őseink főként az olajáért háziasították e növényt.
A svédországi Götland-szigeten már 4500 évvel ezelőtt emberi kultúra virágzott, ám a tudósok nem tudták, hogy a szigetet betelepítő emberek honnan jöttek. Az itt élő sünök - melyeknek őseit a telepesek hozták magukkal - a Dániában és Svédországban élő állatokkal mutatnak genetikai rokonságot.
A fenti példák szinte vég nélkül folytathatók, és mind azt támasztják alá, hogy egy adott gén vizsgálata néha többet árul el a múltunkról, mint a hagyományos régészeti leletek. Ahogy egyre több állat és növény örökítőanyaga kerül a górcső alá, úgy lebben fel a fátyol újabb és újabb történelmi titokról, várhatóan nem kevés meglepetést okozva a jövőben is.

nol

Haitiról már mindenki hallott, ott éhséglázadás folyik, az ország gyakorlatilag lángokban áll, összecsapások a rendőrökkel, eddig legalább öt halott. Persze Haiti messze van, és amúgy is a nyugati félteke legszegényebb országa, talán hír se lett volna belőle, ha Zoellick a múlt héten meg nem szólal, és azt nem mondja, amit. A világpiacon az élelmiszerárak az elmúlt három évben nyolcvan százalékkal emelkedtek, ennélfogva legalább harminchárom országban éhséglázadások várhatók. Zoellick mégiscsak a Világbankot vezeti, tehát a sajtó szemében majdnem olyan fontos személy, mint nálunk Dundika, így aztán egyik napról a másikra kiderült, hogy az általános világhelyzet sokkal pocsékabb, mint gondoltuk, mondhatni tűz van a pincében, de már a földszinten is, víz meg sehol. Múlt hét csütörtökön még minden rendben volt, péntekre lett egy globális élelmiszerválságunk, világméretű éhínség, lázadások Indonéziában, Egyiptomban, Elefántcsontparton, Jemenben, Üzbegisztánban, Kamerunban, Marokkóban. Némely szakértő már akként nyilatkozik, hogy a klímaváltozást akár el is felejthetjük, mert mire az igazán élessé válna, Váncsa István:addigra zömmel éhen halunk. Vegyük át még egyszer: éhező tömegek az utcán, szemben a rendőrökkel, sortűz, sebesültek, halottak, és nem egy helyen, hanem elosztva körben a földgolyón. Éhséglázadások. Európában már nyolcvan éve nem volt ilyen, és persze megesküdtünk volna rá, hogy nem is lesz, se itt, se máshol. Sőt, hamarosan korlátlan bőség köszönt ránk, "a szükségletek és a kielégítés közötti távolság teljesen megszűnik", persze nemcsak nálunk, hanem mindenütt, a rövidesen diadalmaskodó világforradalomnak köszönhetően, így aztán a dolgozóknak "a kommunizmus pihentető, derűs partjaira lépve" csupán az lesz a feladatuk, hogy "szuszogva terüljenek el az anyagi jólét langyos homokpartjain", ahogy ezt az ideológiai szempontból teljesen autentikusnak nevezhető Váci Mihálytól megtudtuk. Hogy ez a világ egészén mikor jön létre, az nem volt teljesen világos, csak azt lehetett előre látni - kongresszusi határozat volt rá -, hogy nálunk 1980-ra "az egy főre jutó fogyasztás magasabb lesz, mint a fejlett tőkés országokban". (Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy Magyarország 1980-ban várható állapotára vonatkozólag rendelkezünk egy másik múltbéli jövőképpel is, Frankenburg Adolf írta száz évvel azelőtt. A szerző álmában 1980-ba téved, s mindenekelőtt lát egy parasztot, szántás közben Vergiliust olvasni. Közben egy mesterséges szárnyakon arra repülő osztrák úriember mellékesen föltámaszt egy szalonnalopás miatt halálra ítélt szegénylegényt, majd elmagyarázza neki, hogy inkább nyúljon le közpénzeket, mert az többet hoz a konyhára, és kevésbé büntetik.) Visszatérve a határtalan bőség ideájához, kicsit később arra derült fény, hogy mindez talán nem is annyira az osztályharc, mint inkább a Szovjetunióban kibontakozott (és azóta világszerte terjedő) tudományos-technikai forradalom következménye lesz. Tanultuk ugyan az iskolában, hogy Malthus szerint a Föld erőforrásai egyszer csak elfogynak, ám azt is tanultuk, hogy ez téves, tudománytalan, idealista nézet. A helyes, tudományos, marxista-leninista álláspont szerint a Föld kimeríthetetlen bőségszaru, minél többet veszünk ki belőle, annál több marad. Komoly tudósok is csatlakoztak ehhez a doktrínához, így aztán nyilvánvaló volt, hogy az anyagi világ végleges legyűrése még 2000 előtt megvalósul, az átlagéletkort minimum megháromszorozzuk, gombokat nyomkodva kontrolláljuk az időjárást, a tömegközlekedés hangtalanul suhanó légi járműveken zajlik, ízletes és mindenki számára korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló élelmiszereinket pedig ipari melléktermékekből állítjuk elő, meg mindenféle bűzös hulladékból, például a hentesáruban nagyon érdekes anyagok lesznek, de igazi hús egy gramm se. El kell ismernünk, hogy az utóbbi jóslat beteljesedni látszik, ámde közben telt-múlt az idő, a tudomány iránti lelkesedés pedig alábbhagyott. Némelyekben még az a gondolat is fölmerült, hogy a földi paradicsomot inkább az emberi nem spirituális evolúciója fogja létrehozni a Vízöntő korszakában - New Age -, amikor is megszűnnek a gazdasági, társadalmi problémák, lesz egyenlőség, testvériség, szellemi harmónia, valamint pacal annak, aki arra vágyik. A józan többség persze akként foglalt állást, hogy a végső megoldást mégis inkább az informatikai és a biotechnológiai forradalomra támaszkodó New Economy hozza majd el, továbbá a tőke behatolása a volt szocialista országokba, a harmadik világ gazdaságainak neoliberális irányú átalakítása, a világméretű privatizáció meg a hasonlók. A kapitalizmusnak az "old economy"-ra jellemző ciklikus válságai elmaradnak, lesz viszont magas termelékenység, határtalan növekedés, valamint a gazdagság és a hatalom egyenletes eloszlása a föld kerekén. Most Indiában tízmilliók kénytelenek belátni, hogy a családfenntartó napi ötvenrúpiás keresetéből (azaz kettőszáz forintból) napi kétszeri étkezésre már nem futja. Egyszerinek is örülni kell. Délben az asszony süt egy tucat rótit, megdinsztel egy-két hagymát némi zöldséggel és annyi. Tea jó esetben minden másnap. A rizs olyan értékessé vált, hogy katonai konvojok szállítják, de a Fülöp-szigeteken a hadsereg őrzi a rizsföldeket és a raktárakat is; Haitin az emberek a szó szoros értelmében a földet eszik, hogy Etiópiáról és a hasonlókról már ne is beszéljünk. Mindez sokak szerint csakugyan a New Economy következménye, továbbá a biotechnológiai forradalomé. (Mellesleg dr. Vandana Shiva fizikus/ökológus szerint az indiai parasztok, akik között öngyilkossági járvány van terjedőben, mind azokon az ültetvényeken dolgoznak, ahol a Monsanto az ő genetikailag módosított gyapotját termeli.) Ezek a dolgok, úgy látszik, csakugyan működnek. Ellentétes irányban ugyan, de akkor is. Hovatovább az kezd kiderülni, hogy még mindig a spirituális evolúció tanítása a legelfogadhatóbb. Zagyvaság ugyan, de legalább nem kártékony, hiszen csak annak veszi el az eszét, akinek úgyse volt. Jönnek az indigó- és kristálygyerekek, hogy segítsenek az emberiségnek megnyitni a Kollektív Szív Csakráját, s így az emberek eljussanak egy ötödik dimenziós Földre, majd ott multidimenzionális mesterekként vagy angyalokként funkcionáljanak. Mért is ne. Nem ártanak evvel senkinek. Viszont a disznókkal baj lesz. Azt írja a világsajtó (például a Guardian), hogy az átlagkínai 1985-ben évente húsz kiló disznóhúst fogyasztott, most viszont, a New Economynak köszönhetően, ötvenet. Minthogy pedig átlagkí¬nai igen sok van, a növekmény óriási, a sok disznónak pedig temérdek takarmány kell, ergo a kukorica ára az egekbe szökik. Amerikában például olyannyira - adta hírül a Reuters -, hogy az amerikai sertéstenyésztők meg se bírják venni, vagyis tönkremennek valamennyien. Kibontakozóban az amerikai disznóválság. Meg fogjuk szívni nagyon.

Váncsa István

es.hu

A korábbi ismereteinkkel ellentétben valószínűleg nem Kolombusz hozta be Európába a vérbajt, a halálos betegségnek évtizedekkel korábban is volt magyar áldozata, derül ki a délmagyar.hu híroldal cikkéből.
Orvostörténeti szenzációra bukkantak a szegedi középkori vártemplom és temető ásatásán dolgozó régészek. Egy középkori örömlány koponyáján szifiliszre utaló elváltozásokat fedeztek fel, tehát a gyilkos kórt nem Kolumbusz hozta be Európába. A húszas éveiben elhunyt nő koponyáját és egy nagyjából negyven éves nő lábszárcsontját szifilisz lyuggatta ki, írja a délmagyar.hu.
A sírok mélysége alapján a régészek arra következtettek, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók, és nemrég egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium megerősítette, hogy a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben, derül ki a beszámolóból. A felfedezés azért szenzációs, mert a tudomány eddigi állása szerint Kolumbusz Kristóf legénysége importálta a vérbajt az 1400-as évek legvégén. A szegedi csontok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék feltehetően egy másik, vírusos, hevesebb fajtáját hurcolták be.
Pálfi György, a betegségkutatás szaktekintélye a délmagyar.hu lapnak elmondta, hogy a vérbaj ritka betegség volt, és sokáig lehetett vele élni, a fiatal nő mégis gyorsan belehalt. Valószínűleg őrületes fájdalmai voltak, fejtette ki a lapnak a tudós, mert mélyedések éktelenkedtek a feje tetején, borsónyi lyuk tátongott a szájüregében. A koponyát Juditnak nevezték el. A felfedezés egyik eredménye, hogy a francia paleopatológiai társaság Szegedre hirdette meg jövő évi nemzetközi konferenciáját.

index

Az oroszok már a sarkon vannak
Oroszország benyújtotta az Északi-sarkvidék jelentős részére vonatkozó területi igényét az ENSZ illetékes bizottságához - közölte szerdán Moszkvában az Orosz Hidrometeorológiai Hatóság vezetője.

A szakember annak kapcsán beszélt, hogy csütörtökön a kormány ülésén szerepel az északi-sarki orosz érdekek biztosításának kérdésköre - jelentette az MTI.

Az ENSZ illetékesei megteszik észrevételeiket az orosz dokumentummal kapcsolatban, és ezek alapján "pótlólagos munkát kell majd végezni" - mondta Bedrickij, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket fel kívánja vetni a kormány ülésén is, ahol az Arktisz fejlesztését vitatják majd meg.

Lenin valószínűleg még csak nem is Iljics, vagyis apja nem Ilja Uljanov volt. Továbbá egyetemet sem végzett - állítja a forradalmárról április 22-i születésnapja alkalmából megjelent számos írás egyike.

Korábban már kiderült, hogy az Auróra ágyúi nem dördültek el, és nem történt meg a Téli Palota ostroma, továbbá nem is a Finn-öbölnél bujkáló Lenin vezényelte az eseményeket. Most Akim Arutyunov Lenin-kutató állítja, hogy a vezér még csak nem is volt Iljics.

A háziorvos az igazi apa
Ilja Nyikolajevics, az idősebb Uljanov igen tekintélyes ember volt: a kormányzóság állami iskoláinak felügyelője, aki egymaga 434 iskolát alapított, de otthon semmibe vették, s sok gyereke közül valószínűleg egyik sem az övé volt. A jelek szerint Lenin - és a többi Uljanov-gyerek - apja Ivan Szidorovics Pokrovszkij, a család orvosa volt. Paradox módon erre utal az is, hogy személye egyetlen Uljanov-sarj cenzúra által jóváhagyott emlékirataiban sem szerepel.
Az orvos jól ismerte Lenin anyját, s annak férjét is, és gyakran fordult meg a háznál. Az azóta Uljanovszkká átkeresztelt, akkoriban alig 35 ezer lakosú kisváros legendái szerint amíg Uljanov a környék iskoláit járta, felesége bensőséges kapcsolatot ápolt a jóképű háziorvossal, elég nyíltan, úgyhogy az egész város tudott a viszonyról.
Ma már a genetika segítségével elég egyszerű lenne tisztázni a kérdést, de bizonyíték egyelőre nincs. Mindazonáltal a fényképek tanúsága szerint Lenin erősen hasonlít Pokrovszkij doktorra, s éppen olyan sűrű, magasra futó, csúcsos a szemöldöke, mint azé.
Diplomája sincs
Leninnek a moszkvai Lenin-múzeumban őrzött diplomájában a Vlagyimir Ivanovics Uljanov név áll, s csak a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának Marxizmus-Leninizmus Intézete későbbi döntése nyomán javították ki: az Ivanovics apai nevet áthúzták, s kézzel fölé írták: Iljics - mondta Arutyunov a Komszomolszkaja Pravda című lapnak.
Erre azonban a Nyezaviszimaja gazeta című lapban ő maga ugyancsak meglepő magyarázattal szolgált: a bizonyítvány nem lehet Leniné, mivel ő mindjárt az első félévben írásban kérte a rektort, hogy húzzák ki nevét az egyetem hallgatóinak listájáról. (A lap lehozta a kérelem teljes szövegét is.) Emellett Arutyunov számos idézettel bizonyítja, hogy egyik forrásmunka adatai sem vehetők készpénznek, s arra jut: V. I. Uljanov semmiféle diplomát nem szerzett, de vélhetően a hamisítást nem ő követte el, hanem a Marxizmus-Leninizmus Intézet.
Mindezek fényében az már nem is túl érdekes, hogy Arutyunov szerint a gimnáziumot sem az egykori tankönyvekből ismert kitüntetéssel végezte a későbbi Lenin, ugyanis sok-sok intője, és amúgy kitűnő jegyei között egy négyes is éktelenkedett logikából (!), amint az sem, hogy a saját kezűleg kitöltött kérdőíveken ő maga eltérő adatokat közölt arról, hogy mikor lépett be a pártba...
Teste újra látható

Újra megnyílt a látogatók számára a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-mauzóleum a szokásos karbantartási munkálatok után néhány nappal ezelőtt, éppen idejében Lenin születésének 138. évfordulója, április 22. előtt.
Oroszországban újra és újra fellángol a vita, hogy nem kellene-e Lenint végre eltemetni és nyugodni hagyni, de a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy amíg e kérdésben megoszlik a közvélemény, addig hagyni kell úgy, ahogy van. Mindazonáltal Lenin egyben az orosz balzsamozási tudomány büszkesége is. Ő volt az első ember, akit halála után közszemlére tettek. Az úgynevezett Mauzóleum-csoport titkosított társaság volt, amelyben az orvostudomány mintegy 150 fős elitje dolgozott. Ma már nem titkos, és jóval kisebb létszámú a társaság, de még mindig a legkiválóbb specialisták alkotják és a nyilvánosságot továbbra is kerüli.
A csoportot és laboratóriumát 1939-ben hozták létre. Eleinte csupán Lenin földi maradványainak a lehető legjobb állapotban való megőrzése volt a csoport feladata.
Később bebalzsamozták Georgij Dimitrov bolgár (1949), Sztálin orosz és Klement Gottvald cseh (1953) kommunista vezetőket, Ho Si Minh vietnami elnököt (1969), Antonio Agostinho Neto angolai államfőt (1979), Lindon Burnham guyanai (1985) és Kim Ir Szen észak-koreai vezetőt (1994) is.
Ma már a laboratóriumban bebalzsamozott földi maradványok közül csupán három személyiséget őriznek eredeti állapotában: Lenint, Ho Si Minh-t és Kim Ir Szent. (MTI)

Ismeretlen okból az eddigi bejegyzéseim eltüntek. Folytatom a sajtószemlét.