Lenin valószínűleg még csak nem is Iljics, vagyis apja nem Ilja Uljanov volt. Továbbá egyetemet sem végzett - állítja a forradalmárról április 22-i születésnapja alkalmából megjelent számos írás egyike.

Korábban már kiderült, hogy az Auróra ágyúi nem dördültek el, és nem történt meg a Téli Palota ostroma, továbbá nem is a Finn-öbölnél bujkáló Lenin vezényelte az eseményeket. Most Akim Arutyunov Lenin-kutató állítja, hogy a vezér még csak nem is volt Iljics.

A háziorvos az igazi apa
Ilja Nyikolajevics, az idősebb Uljanov igen tekintélyes ember volt: a kormányzóság állami iskoláinak felügyelője, aki egymaga 434 iskolát alapított, de otthon semmibe vették, s sok gyereke közül valószínűleg egyik sem az övé volt. A jelek szerint Lenin - és a többi Uljanov-gyerek - apja Ivan Szidorovics Pokrovszkij, a család orvosa volt. Paradox módon erre utal az is, hogy személye egyetlen Uljanov-sarj cenzúra által jóváhagyott emlékirataiban sem szerepel.
Az orvos jól ismerte Lenin anyját, s annak férjét is, és gyakran fordult meg a háznál. Az azóta Uljanovszkká átkeresztelt, akkoriban alig 35 ezer lakosú kisváros legendái szerint amíg Uljanov a környék iskoláit járta, felesége bensőséges kapcsolatot ápolt a jóképű háziorvossal, elég nyíltan, úgyhogy az egész város tudott a viszonyról.
Ma már a genetika segítségével elég egyszerű lenne tisztázni a kérdést, de bizonyíték egyelőre nincs. Mindazonáltal a fényképek tanúsága szerint Lenin erősen hasonlít Pokrovszkij doktorra, s éppen olyan sűrű, magasra futó, csúcsos a szemöldöke, mint azé.
Diplomája sincs
Leninnek a moszkvai Lenin-múzeumban őrzött diplomájában a Vlagyimir Ivanovics Uljanov név áll, s csak a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának Marxizmus-Leninizmus Intézete későbbi döntése nyomán javították ki: az Ivanovics apai nevet áthúzták, s kézzel fölé írták: Iljics - mondta Arutyunov a Komszomolszkaja Pravda című lapnak.
Erre azonban a Nyezaviszimaja gazeta című lapban ő maga ugyancsak meglepő magyarázattal szolgált: a bizonyítvány nem lehet Leniné, mivel ő mindjárt az első félévben írásban kérte a rektort, hogy húzzák ki nevét az egyetem hallgatóinak listájáról. (A lap lehozta a kérelem teljes szövegét is.) Emellett Arutyunov számos idézettel bizonyítja, hogy egyik forrásmunka adatai sem vehetők készpénznek, s arra jut: V. I. Uljanov semmiféle diplomát nem szerzett, de vélhetően a hamisítást nem ő követte el, hanem a Marxizmus-Leninizmus Intézet.
Mindezek fényében az már nem is túl érdekes, hogy Arutyunov szerint a gimnáziumot sem az egykori tankönyvekből ismert kitüntetéssel végezte a későbbi Lenin, ugyanis sok-sok intője, és amúgy kitűnő jegyei között egy négyes is éktelenkedett logikából (!), amint az sem, hogy a saját kezűleg kitöltött kérdőíveken ő maga eltérő adatokat közölt arról, hogy mikor lépett be a pártba...
Teste újra látható

Újra megnyílt a látogatók számára a moszkvai Vörös téren lévő Lenin-mauzóleum a szokásos karbantartási munkálatok után néhány nappal ezelőtt, éppen idejében Lenin születésének 138. évfordulója, április 22. előtt.
Oroszországban újra és újra fellángol a vita, hogy nem kellene-e Lenint végre eltemetni és nyugodni hagyni, de a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy amíg e kérdésben megoszlik a közvélemény, addig hagyni kell úgy, ahogy van. Mindazonáltal Lenin egyben az orosz balzsamozási tudomány büszkesége is. Ő volt az első ember, akit halála után közszemlére tettek. Az úgynevezett Mauzóleum-csoport titkosított társaság volt, amelyben az orvostudomány mintegy 150 fős elitje dolgozott. Ma már nem titkos, és jóval kisebb létszámú a társaság, de még mindig a legkiválóbb specialisták alkotják és a nyilvánosságot továbbra is kerüli.
A csoportot és laboratóriumát 1939-ben hozták létre. Eleinte csupán Lenin földi maradványainak a lehető legjobb állapotban való megőrzése volt a csoport feladata.
Később bebalzsamozták Georgij Dimitrov bolgár (1949), Sztálin orosz és Klement Gottvald cseh (1953) kommunista vezetőket, Ho Si Minh vietnami elnököt (1969), Antonio Agostinho Neto angolai államfőt (1979), Lindon Burnham guyanai (1985) és Kim Ir Szen észak-koreai vezetőt (1994) is.
Ma már a laboratóriumban bebalzsamozott földi maradványok közül csupán három személyiséget őriznek eredeti állapotában: Lenint, Ho Si Minh-t és Kim Ir Szent. (MTI)